Egy keleti történet:
A megelégedett, boldog király okító szándékból elküldte a rátarti tanácsosát, szerezze meg azt a gyűrűt, amitől a boldog ember elszomorodik, a boldogtalan arca pedig mosolyra derül. A megadott határidő előtti éjszaka az elkeseredett tanácsnok egy kis falu bazárjában a másnapra készülő árusba botlott. Portékája között volt egy jelentéktelen gyűrű. Erről eszébe jutott megkérdezni, hogy hallott-e a fenti gyűrűről valaha. Az árus természetesen igent mondott, rávésett valamit a gyűrűre, becsomagolta, s elküldte a királynak. Akinek az arca nyomban elkámpicsorodott. A közelébe álló boldogtalanoké pedig felderült.
A gyűrűre ez volt vésve: "minden elmúlik egyszer".
Ha én erre a gyűrűre nézek, egyik szemem sír, a másik meg nevet. Másként nem tudok egyszerre sírni és örülni. Mert az élet sohasem fehér vagy fekete, legfeljebb nem mindig látjuk egyszerre az egészet és persze a jó meg a rossz közül valamelyik mindig túlsúlyban van a másikhoz képest.
VálaszTörlésIgen.
VálaszTörlés